1046 Budapest, Erdősor u.1/b. - Google térkép  |  Tel +36 1 233 3149

e-mail: info@szent-miklos-patika.hu

A A A

panicVajon milyen érzés az, amikor hirtelen, minden előzetes jelzés nélkül rátör az emberre egy olyan rosszullét, amivel korábban sosem találkozott? Számos kérdés merülhet fel a kapott válaszok kapcsán. Ezeket igyekszik megvilágítani Dr. Sárosi Andrea, pszichiáter, klinikai farmakológus, rehabilitációs szakorvos kérdéseinkre adott válaszaival.

 

- Az ember azt hinné, hogy a pánikbetegség egyenlő a félelemmel, pedig van, amikor nem ez a tünet, hanem szívszorítás, fizikai fájdalom, stb. Más tünetei is lehetnek a pánikbetegségnek, és ha igen, melyek ezek?

- A pánikbetegségre hirtelen fellépő, ismétlődő szorongásrohamok jellemzőek, amelyek spontán, - általában minden előjel nélkül - jelentkeznek. Ritkán bizonyos helyzetek provokálhatják a rosszulléteket. A pánikrohamok ijesztőek és bénítóak. A roham alatt, a hirtelen jelentkező és erősödő szorongás kb. 10 perc alatt éri el a maximumát, egy szinte bénult állapot alakul ki, ami fokozatosan oldódik.
A szorongásos roham alatt az egyén retteg, testi és kognitív – a megismerési folyamat zavaraival kapcsolatos - tünetek lépnek fel.

 A betegség tünetei

  • Kognitív (gondolati) tünetek: nyugtalanság, önsors-rontás, félelem az önkontroll vesztéstől, készenléti állapot, dekoncentráltság
  • Affektív (érzelmi) tünetek, a hangulati-érzelmi élet tünetei: szorongás, idegesség, ingerlékenység, másodlagosan kialakuló depresszió
  • Szomatikus (testi) tünetek: szívritmuszavar, légzészavar, mellkasi fájdalom, végtagfájdalom, gyengeség, izomfeszülés, vizelési inger, szédülés, kábultság, remegés, fejfájás, gyomor- és béltünetek
  • Szociális tünetek: elszigeteltség érzés, munkaképtelenség.

Természetesen a fenti tünetek nem minden rohamra jellemzőek. Ha legalább 4 tünet fennáll, akkor teljes pánikrohamról, ha kevesebb tünetet észlelünk, akkor részleges rohamról beszélhetünk. A pánikbetegség diagnózisát akkor állíthatjuk fel, ha négy hét alatt legalább 4 teljes rohamot él át a paciens.
A pánikrohamok járhatnak agorafóbiával4, vagy anélkül.

- Az emberek igen nagyvonalú megközelítésben nyitott, (extrovertált) és zárt, (introvertált) egyéniséggel jellemezhetőek. Melyik típust veszélyezteti inkább a pánikbetegség, vannak-e erre vonatkozó vizsgálati eredmények?
- A pánikbetegség megjelenése és a nyitott vagy zárkózott személyiség között nincs kapcsolat.
A pánikbetegség általában fiatal felnőtt korban indul. Az előfordulása nőknél, egyedül és városban élőknél gyakoribb.

- Mennyi idő telik el, míg az emberek rájönnek arra, hogy nem szervi betegségük van, hanem pszichiátriai, amivel azonban szintén szakorvoshoz kell fordulniuk?
- Általában több hónap után kerülnek megfelelő szakemberhez (pszichológushoz, pszichiáterhez) a pánikbetegségben szenvedők. Először a háziorvoshoz, belgyógyászhoz fordulnak, ami tulajdonképpen helyes gyakorlat, mert a szorongás több testi betegség kísérője lehet, vagy a szorongás okoz testi tüneteket, így a belgyógyászati kivizsgálás mindenképpen javasolt.

- Az ember esetleg saját maga is legyőzheti, vagy elfojthatja a betegséget? Gondolok itt a saját gyerekkori példámra, amikor rettegve féltem a világ-végétől, de ez azután mintegy elmúlt…
- A betegség önuralommal nem legyőzhető, igaz a környezet nagyon gyakran azt a tanácsot adja a betegnek, hogy „szedje össze magát, ne hisztizzen.”
A pánikbetegség kialakulásának a hátterében környezeti, pszichológiai, biológiai és genetikai tényezők állnak.
A pszichológiai értelmezés szerint a szorongás bizonyos környezeti hatások következtében kialakuló félelem, amelynek okaként az agy bizonyos ingerület átvivő rendszereinek a működés-zavara áll.

- Befolyásolja-e a betegség lefolyását az a tény, hogy a beteg – a pánikbetegség első jeleit követően – mikor fordul szakorvoshoz?
- Természetesen előnyösebb, ha minél hamarabb megfelelő kezelést kap a paciens. Ha hosszú ideig nem kezelteti a beteg a pánikbetegségét, egyre több és súlyosabb tünet jelenik meg, mint például az agorafóbia, a szociális tünetek.

- A pánikbetegséggel küzdők hogyan tudnak helytállni a munkahelyükön?
- A betegség tünetei között megjelenhet a dekoncentráltság, fáradékonyság, munkaképtelenség, az azonban egyéni, hogy ezek előfordulnak-e vagy sem az egyes paciensekben.

- Miben gátolja a pánikbetegség a pácienseket?
- A hirtelen, váratlanul fellépő rohamok készenléti állapothoz vezetnek, tehát a paciensnek az egész életvitele megváltozhat, nagyon sok energiát veszíthet a rohamai és a köztes készenléti állapot miatt.

- A betegség lefolyását illetően mit lehet mondani, átlagosan mennyire tartós ez a félelem?
- Kezelés nélkül a pánikbetegség és a hozzá kapcsolódó félelem, szorongás tartós, önerősítő körként működik. A félelem készenléti állapotot, önmegfigyelést, testi tüneteket, pánikrohamot idéz elő, és ezzel körbeért a kör, mert a roham tovább fokozza a félelmet.
(Erre mondanék egy példát: ha egy egészséges ember elkezdi figyelni, hogy hogyan ver a szíve, akkor egy idő után mindenki úgy érzi, hogy gyorsabban-lassabban-össze-vissza ver a szíve.)

- Milyen kezelésekben részesülnek a pánikbetegek? Gyógyszeres, vagy pszichoterápiás, esetleg mindkét féle terápiát alkalmazzák?
- A betegség okaiból adódik, hogy a betegséget kombinált módon gyógyszerrel és pszichoterápiás eszközökkel kell kezelni. Antidepresszívumokkal és rövid, átmeneti ideig szorongásoldóval, illetve viselkedésterápiával gyógyítható a betegség.

- A főorvos-asszony mit tud ajánlani a betegek hozzátartozóinak, hogyan tudják legjobban segíteni a beteg felépülését?
- Talán az a legfontosabb, hogy a hozzátartozók is elfogadják betegségnek, sőt kezelhető betegségnek a pánikzavart.

- A pánikbetegség akadálya-e a terhességnek? Másképpen feltéve a kérdést, a pánikbeteg csak gyógyulását követően vállalkozhat gyermekáldásra?
- A pánikbetegség kezelésekor szedett gyógyszerek átjutnak a placentán, a magzat számára különböző mértékben, de veszélyesek lehetnek. Általánosságban azt javasoljuk, hogy tervezetten, gyógyszermentesen vállaljanak terhességet a pánikbetegségben szenvedő nők.

 

Tisztelt Főorvos Asszony, köszönjük!
Az interjút készítette: Offenbeckné dr. Sólyi Ilona

Dr. Sárosi Andrea - az Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet Nyírő Gyula Központ „D” Pszichiátriai Osztály osztályvezető főorvosa